Anti vágy

anti vágy

A férfi nemi hormonok jelentősége – a tesztoszteron

Freud új terminusa a 'tudattalan' fogalma, de a gondolat megjelenik már Nietzschénél: a filozófusok maguk sem tudnak róla, hogy csak saját vágyaikat nevezik el Észnek, Szellemnek, magánvaló Jónak. Az ésszel ellentétes anti vágy korábban nem racionális erőknek vágynak, indulatnak, érzelemnek nevezték a lélekről gondolkodó filozófusok. Ezekről azonban a lélek tudott, tudatában volt vágyainak — a platonista-keresztény morál szerint az ész feladata volt megfékezni őket.

Az újkori filozófia inkább a tudat fogalmát használja a lélek helyett. Freud azonosítja a tudattalanul mozgató erőt: a szexuális ösztön az, a nemi vágy, libidó. Nietzsche szerint az alapvető ösztön maga a hatalomra törő akarat, egyféle vitális alapösztön, amely minden élőlényre jellemző. Freud szerint az embert kisgyermekkorától csoda módja a dohányzásról való leszokásnak a szexuális ösztön mozgatja, csak ez különböző tárgyakra irányul, ezáltal fejlődik a gyermekkori szexualitás a felnőttkori formájáig.

E korban, valahol Freud tájékán kap új nevet a vágy, a szerelem: szexualitássá válik, organikus, biológiai alapú, vagyis ösztönös funkciónak tekintik. Freud azt tűzi ki feladatul, hogy a lelki jelenségeket materiális alapokra vezesse vissza, ezáltal magyarázza meg működésüket. A spekuláció mellőzésével a tapasztalatra akar támaszkodni, a megfigyelésre alapozza a tudományos leírást.

anti vágy

Így kerül a szerelem, a vágy az orvostudomány és a biológia hatáskörébe, illetve az ezeken alapuló pszichoanalízis anti vágy.

Anti vágy filozófia ettől kezdve a század elejétől kevéssé foglalkozik vele, kivéve a fenomenológia korai német képviselőjét, Max Schelert, és a század közepén a francia fenomenológia és egzisztencializmus két alakját, Maurice Merleau-Pontyt és Sartre-t. Tehát Nietzsche nyomán új emberkép születik — a vágyak, érzelmek szexuális ösztön mozgatta ember —, amely anti vágy eltér a racionális emberképtől, a felvilágosodás, a nietzschei értelemben vett platonizmus ideáljától.

De Freud nem irracionalista, mint ahogy Nietzsche sem az. Mindketten a racionális belátásra appellálnak: vegyük észre, mi az igazság, mi mozgatja valójában az embert, szabaduljunk meg téveszméinktől.

Ez pedig alapvetően racionalista nézőpont. Freud racionalizmusa többek között abban az erkölcsi parancsban fogalmazódik meg, hogy a tudattalant be kell emelni a tudatba, ezért kell megfejteni, értelmezni azokat a jeleket, amelyekben hírt ad magáról, az álmokat, elszólásokat. Racionalizmusának evidens megnyilvánulása a pszichoanalízis tudományos megalapozásának követelménye, melyet sokszor hangoztat, és megvalósítására törekszik. Biologizmus: az anatómia sors A szexualitás oksági magyarázatában az anatómia a meghatározó Freud számára — bár nem tagadja a társadalmi szokások, erkölcsök szerepét.

A fogamzásgátlók váltogatása csökkentheti a szexuális vágyat

Felfogásában a két nem viszonyának hierarchikus értelmezése is ebből következik, bár ez a kor, sőt az előző évezred számára is a természet rendelésének számított. Nietzsche is hasonlóan gondolta, minden elméleti radikalizmusa ellenére: a férfi uralkodik a nő felett, férfi az aktív akarat és nő a passzív engedelmeskedés. Hegelt is idézhetnénk és még sokakat.

anti vágy

Freudnál ugyanezt találhatjuk meg a szexuális ösztön a nemekre jellemző különbségében: a férfiszexualitás aktív, a női szexualitás passzív. Az aktivitás—passzivitás tradicionális ellentétpárhoz Freud anatómiai magyarázatot talál, ti.

anti vágy

Paradox módon Freud magyarázata éppen fordítva értelmezendő, mint ahogy ő látta a maga elméletét: a szexualitásról szóló anatómiai elmélete nem igazolható egyértelműen a kor orvostudományi tankönyveivel. Sőt Th.

  1. A terhesség második hónapjában hagyja abba a dohányzást
  2. K. Bromberg - Vágy - Szükség-trilógia 2. | Online könyvek, Könyvek, Romantikus könyvek

Laqueur harvardi orvostörténész kutatásai nyomán inkább az derült ki, hogy pontosan fordítva áll a helyzet: Freud az uralkodó társadalmi viselkedési normákat látja bele az anatómiai leírásokba, tényekbe. A testet öltött nem. Test és nemiség a görögöktől Freudig. Új Mandátum, Bp. A libidó uralma, avagy a szexuális élet tudománya: Erósz visszatérése A pszichoanalízis a szexualitás elmélete, a szexualitás Freud szerint az embert alapvetően mozgató erő. A 'szexualitás' csak egy új elnevezése erósznak, a szerelem, szeretet, vágy sokrétű jelenségeinek összefoglaló, tudományos fogalma.

A szexuális életben a nemi hormonok és a neurotranszmitterek idegingerület átvivő anyagok jelentős szerepet játszanak. A szerotonin mindhárom fázist gátolja, a dopaminnak és a nitrogén-oxidnak serkentő hatása van a szexuális életre, a noradrenalin hatása centrálisan és perifériásan ellentétes. A nemi hormonok közül nőknél az ösztrogén fokozza, a progeszteron csökkenti a nemi vágyat.

A szexualitás uralkodó szerepének tézise kezdettől nagy ellenállásba ütközött, ahogy maga Freud szóvá teszi, hiszen Platóntól kezdve a filozófia azt tanította az emberről, hogy a logosz a gondolkodás, beszéd, ész a lényegi vonása, ez teszi emberré, anti vágy különbözteti meg az állattól. A vágyak az embert az állatokkal rokonítják, míg az ész az ember isteni vonása.

Vezessen a vágy

Az ember Istenhez szeretne hasonulni, ezért jobbik felének uralkodnia kell vágyain, meg kell fékeznie őket, különben magukkal ragadják a lelket. A platóni mítosz szerint a vágyak, indulatok lovai elragadják a lélek szekerét — ez a mítosz jeleníti meg az európai kultúra alapvető lélekfelfogását. A cél a lélek felemelkedése az égfeletti táj felé, az ideák birodalmába, a léleknek szárnyai nőnek, ha az észnek sikerül megfékeznie a lovakat.

Ez az alapmítosz határozta meg több mint kétezer éven át az európai kultúrát, az európai emberideált. Anti vágy felemelkedés képe fogalmazta meg a hagyja abba a dohányzást az édesség utáni vágy után célt a vágyhoz való viszonyában.

A Logosz uralkodott Erószon. A vágyak a testhez tartoznak, az ész, a gondolkodás a lélekhez. A lélek értékesebb, anti vágy a test. A követendő életfelfogás, vagyis az erényes élet a platóni Szókratésztől kezdve a lélek ápolása, gondozása és a test megvetése, megzabolázása.

Ezeket a platóni elveket a kereszténység is átvette, és kétezer évre szentesítette. Az aszketikus ideálok érvényességét a legradikálisabban Nietzsche vonta kétségbe, egyenesen életellenesnek bélyegezve őket, és nyomában Freud, aki káros hatásuk neurózis, hisztéria gyógyításával és elméleti magyarázatával foglalkozott.

A libidó az ösztönenergiákat jelöli, melyek minden, a szeretet fogalomkörébe tartozó dologgal kapcsolatba hozhatók — írja ugyanitt. Ebbe a fogalomkörbe pedig az érzéki széptől a anti vágy, a filozófiáig és az alkotásig a dolgok széles skálája beletartozik. Ez már Platónnál így van, ezért is nevezhetjük erósz-tanát a vágy metafizikájának.

Freud a A kor gondolkodói közül nyilván nagy hatással volt rá Schopenhauer, többször is említi. Rajta kívül még Kierkegaard-t említhetnénk meg, aki erósz egzisztenciális jelentőségét a Diotíma-beszédben felfedezte.

Unod a szexet, vagy baj van?

A pszichoanalízisnek ez a területe tehát a vágy filozófiai tradíciójába tartozik, ezért is tekinthető filozófiai igényűnek már Freudnál, és még inkább filozofikus folytatása Jacques Lacannál.

Lacan két nőtanítványa, Luce Irigaray és Julia Kristeva is a vágy teoretikusai közé tartozik. Csak az énnek és a tárgynak van benne helye.

anti vágy

In: S. Freud Művei.

anti vágy

Ennek részletes elemzésével mutatom be Freud szerelem-felfogását. Az itt szereplő fogalmakat Freud a megelőző másfél évtized írásaiban dolgozta ki, a Három értekezés a szexualitás elméletérőlegyik fejezetcíme: A libidóelméletA narcizmus anti vágy és az Ösztönök és ösztönsorsok c. A definícióban szereplő fogalmak közül az első a szexuális ösztön két fajtájának megkülönböztetése: van közvetlen szexuális ösztön és céljában gátolt szexuális ösztön.

anti vágy

Az előző nem más, mint az érzéki szerelem, melynek célja a közvetlen kielégülés. Freud elméleti újítása a szerelem elmélete terén abban állt, hogy a felnőttkori szexualitást a gyermekkori élményekből magyarázza, melyeket szexuális jellegű élményeknek jellemez — megalkotva ezáltal a gyermekkori szexualitás elméletét.

Az antidepresszív gyógyszeres terápiák szexualitást befolyásoló mellékhatásai

A gyermek esetében mindkét ösztönfajta tárgya szexuális tárgy a szülők. Freud megkülönbözteti a szexuális tárgyat a szexuális céltól. Tulajdonképpen már a kisgyermekkori szexuális ösztön is céljában gátolt, írja Freud ugyanitt — az egyszerűség kedvéért ennek a magyarázatáról lemondok, a gyermekkori szexualitás elmélete nem tárgya vizsgálódásunknak. Elfojtás, szublimáció: kultúraalkotás Az elfojtás mozzanatánál fontos ponthoz értünk a freudi elméletben, ugyanis itt van a szublimáció csírája, amikor az ösztönök eltérítődnek a szexuális céltól!

Ekkor tesznek szert a gátolt ösztönök funkcionális előnyre a nem gátoltakhoz képest — írja Freud. Azok ugyanis a kielégüléskor elvesztik energiájukat, és a szexuális libidó újra-felhalmozódására várni kell, míg a céljukban gátoltak, kielégülés hiányában nem veszítik el. Anti vágy a ponton válik nyilvánvalóvá, hogy Freud szexualitásmodellje, energetikája a férfiszexualitáson alapul, annak működési módját írja le — ahogy ezt későbbi feminista kritikusai pl. Irigaray joggal fel is rótták neki.

A kései Nőiség c. Ezen a ponton azonban sok minden áll vagy bukik pl. Az elfojtás—szublimáció a freudi filozófiai antropológia alaptézise. Ha nincs elfojtás, gátlás, tiltás, akkor nincs kultúra — amennyiben a kultúra létrehozói a múltban és a jelenben is anti vágy. Julia Kristeva pszichoanalitikus értelmezése is erre a férfias szadomazochista jellegre hívja fel figyelmünket, anti vágy szerinte a férfiszexualitás jellemzője — mindezt Platón egyik közismert mítosza, a szárnyas lélekfogat értelmezésében fejti ki a Phaidrosz c.

Tehát a gátolt szexuális ösztönöknek tulajdonított funkcionális előny óriási elméleti jelentőségű mind a faj, mind az egyén életében. Freud szerint ez a kultúra létrejöttének alapja, ahogy kultúraelméletében kifejti Rossz közérzet a kultúrában.

Szexuális zavarok betegtájékoztató

Az egyén életében a szublimáció a szellemi alkotás, kreativitás forrása lásd a Leonardo da Vinci-esszét. Újfent ráismerhetünk Platón felemelkedés-elméletére, a tudás megszerzése, vagyis a lélekfogat felszárnyalása a lovak visszafogásával, megfékezésével lehetséges.

A represszió elfojtás szükségessége?

Pálvölgyi Rita, pszichiáter, pszichoterapeuta A depresszió kezelése során előfordul, hogy mellékhatásokat tapasztalhat a beteg. Fontos, hogy ilyenkor ne hagyja el önkényesen az antidepresszív szert, hanem ossza meg orvosával a panaszait, ugyanis számos megoldás létezik a mellékhatások megszüntetése érdekében.

A definícióhoz visszatérve még azt találjuk e két ösztönfajtáról, hogy egyszerre vannak jelen, tehát a magasabb szintű nem szünteti meg az alacsonyabb szintűt, a gátlás vagy nem sikerül tökéletesen, ami egyéni hiba lehet így neurózishoz vezetvagy nem is lehetséges teljesen elfojtani a közvetlen szexuális ösztönöket.

Mi volna a helyes vagy követendő magatartás az elfojtás kérdésében?

Hasznosbejegyzések