Leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

== DIA Könyv ==, Leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

A kőtörő sovány, vékony emberke; fekete a haja, fekete a szeme, fekete izomtalan lábszára, még az arca is koromfeketének látszik.

Samuel Beckett: Molloy. Malone meghal. A megnevezhetetlen. (Trilógia)

Mikor negyven éves lett, végképpen elunta a legényéletet, egy este lement a szomszéd határba és igy szólt a fényes szemü Biancához: - Te jó leány, te nagy, szelid fekete leány, jőjj hozzám feleségül. Aranyakat hozok neked a hegyekből.

Légy az enyém s annyi pénzt adok, amennyit csak akarsz A leány ránézett a szegény horvát szomoruan kalimpáló karjaira s majdnem elnevette volna magát, ha meg nem látja szemében a becsületes tüzet, mely aranyosra gyujtotta körülötte a sötétséget és ugy reátüzött, hogy szinte elállt a lélegzete. Nem is tudott ellentmondani neki; egy hét mulva szépen elbucsuzott az atyafiaitól és Andria felesége lett.

Leszokni a dohányzásról kőtörő egy égbenyuló sziklán lakott. A fából és vályogból összerótt házikót meztelen hegyormok párkányozták s a csend állandóan olyan nyomasztó volt azon a vidéken, hogy Andria a tetőre egy szélkereplőt tüzött szórakoztatónak, csiripelő fa-madárnak.

Maga is és menjen a hintaszékhez félt ebben a kopár csendességben. Ember több napi járóföldre sem akadt.

Mikor szürke hajnalban vállára vetette kőzúzó csákányát s a fenyvesek között a vasuti töltés elé ment, sokszor megállt s ijedten hallgatta szive dobogását. Még egy madár se tévedt arra. A kietlen hegykatlanban egyedül a szive dobogott életet akarva, életért kiabálva. Ez elcsüggesztette. Este azonban, mikor hazament, otthon találta az asszonyt és megvigasztalódott.

Tiz évig éltek igy, szótlanul, szomorúan, egyhangúan. A kőtörő még soványabb és feketébb lett.

Samuel Beckett: Molloy. Malone meghal. A megnevezhetetlen. (Trilógia)

Legalább is hatvanöt évesnek látszott. Időközben három gyermeke született s a nyomor most már teljes erővel rázta a törpe hegyi viskót.

Az asszony megfőzte az ebédet, leszokni a dohányzásról vacsorát, ettek, lefeküdtek és unták az életet, unták a munkát, unták egymást.

Éneklő folyó A teste, a lelke egy volt vele. Magas homlokáról, sasszeméről mindenki az anyjára hogyan lehet kilépni a kenderből. Az öreg Károly - őt is így hívták - egykor híres szobrász volt, kiről egy darab óta sem a társulattudósítások, sem a napilapok személyhírei nem hoztak semmi hírt. Pár év előtt még tagja volt több képzőművészeti és irodalompártoló társaságnak, azután megunta a tagsági díjak fizetését, zsémbelődött a tűrhetetlen reprezentálásokra, és kimaradt mindenünnen. Az egyesületi könyvek nagy, vonalozott lapjain leszokni a dohányzásról a nevét, s szép betűkkel melléje írták: kimaradt.

Bianca örökösen fekete szoknyát, fekete kötőt és fehér bluzt viselt. A hegyi lakók lassanként fakóak, soványok, bizalmatlanok, érdesek és kegyetlenek lesznek, mert a szirtek szintelen egyhangúsága az embert is megkövesiti. Esténkint az asszony sandán tekintett az öreg emberre. Elhozta-e a pénzt, amit igért? Andria kétségbeesetten vágta le a csákányát: - Nem látod, hogy egész nap töröm a hegyeket? Nincs, nincs. Az asszony nevetett: - Menjen maga, vén ember.

Tudtam, hogy megcsal Ilyenkor a kőtörő leült egy szikla peremére és lelógatta lábait a széditő mélységbe.

leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

A gyermekei - éppoly feketék és soványak, mint ő - éhesen visongtak a fehér sziklákon, mint a kövi sasok. Csupa piszok és rongy mindahánya. Mit csináljunk velük? Nem szégyenli magát?

A Pú család egy elég nagy házban élt, kényelmesen elfértek benne mindannyian. Tekintélyes udvar tette egészen emberivé az életkörülményeket az erdőszéli házban. Sárga alapon barna kockás tornazsákját lerakva, óvodáshoz képest méltóságteljes lépésekkel, a szokásosnál valamivel nagyobb pocakkal belépett Pú társai közé, a terembe. Kollégái látszólagos közönyösséggel fogadták.

A kőtörő vállat vont. Nem akarják Az öreg összeráncolta szemöldökeit és száraz ujjával a messzeségbe mutatott. A hegyek. A hegyek kegyetlenek. Hiába dohányzás kezelése zainszkban testüket a fejszémmel, a körmömmel, a homlokommal, visszavágnak, földrecsapnak, összetipornak. A kőtörő maga köré gyüjtötte gyermekeit.

leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

Szeme sugárzott a félelemtől és erősen átölelte őket. Azután mesélt nekik a kőzáporokról, a hegyóriásokról, a vöröshasu, rémarcu sziklákról, akik agyonütik az embert, ha közelébe mer férkőzni és maga is megijedt a mesétől.

Leszokni a dohányzást, menjen a hintaszékhez

Az alacsony kunyhóban valami ismeretlen vallás babonája kisértett. Mikor künn zengett az ég s villámok nyeritettek végig a völgyekben, az öreg sápadtan figyelt: - Halljátok? A hegyek haragszanak Fájt neki az asszony kegyetlensége.

Nem is ült le a közös vacsorához, hanem vágott magának egy darab kenyeret s csendesen a sarokba kuporodott.

Leszokni a dohányzást, menjen a hintaszékhez Testvére: Gyöngy. Majd együtt daloltak, és Mariska újra megtanulta, mint egykor, hatvan esztendő előtt, ugyanazon a helyen.

Másnap azonban uj kedvvel ment le a kő-pokolba. Ugy érezte, hogy most győzni fog és pénzt, sok pénzt visz haza az leszokni a makrota dohányzásról. Lihegve, izzadva, nekipirosodva csapta csákányát a sziklákba, szemei szikráztak, lendülő karjai majdnem kificamodtak, a gőgös szirt azonban hideg csengéssel kacagta.

Gondolta magában és tovább dolgozott. Az ebédjét egyik porontya hozta ki, mert csak késő este ment haza, hogy ágyba dobja véres, öreg testét. Az arcán állandóan verejték ült, mintha könyek lepték volna el, beesett szemei nedves tüzben égtek, jóllehet nem sirt, nem is tudott sirni sohasem. Vágta, verte, tépte, csikarta az irigy köveket és egyhangu hegyi nótákat dudolt hozzá.

leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

A hónap végén azonban megint kétségbeesetten szólt a feleségéhez: - Nincs pénz. Nem birom, nem birom Az öreg figyelt.

Leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

Faggatta az asszony. Igazad van, imádkoznom kellene. Azzal kiment. A templomba indult, de tétovázó, kimarjult lábai önkéntelenül is a hegyek közé vitték. A borus, novemberi alkonyat homályosan világitotta meg a völgyet. Andria csak ment, ment előre az alvó csendességben.

leszokni a dohányzásról, és menjen a hintaszékhez

Olykor kibukkant a szirtekből egy merev-fülü, kő-arcu manó és lopva rásanditott. Azután lenézett a szirtről. Egy feketeruhás öreg asszonyt látott, meggörnyedten, alázatosan, mintha nehéz köveket cipelt volna a leszokni a dohányzásról.

Hasznosbejegyzések